Majális eredete
Május elseje, a munkásság nemzetközi ünnepe a nyolcórás munkanapért folyatott harcban született. De nem mindig volt ez így. A 19. század elején még 11-14 órát dolgoztak a munkások.
Az 1830-as években, Angliában fogant meg először a gondolat, hogy csökkenteni kéne a munkaidőt, de 40 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az első lépések megvalósuljanak. Az Egyesült Államokban és Európában azonban ez nem ment ilyen könnyedén. A küzdelem az emberibb majusfamunkakörülményekért Amerikában vált komollyá az 1873-as gazdasági válság idején. A kisebb sztrájkok és tüntetések egymást követték, míg végül 1886. május elsejére általános sztrájkot hirdettek a nyolcórás munkaidőért. Több mint 350 ezer munkás ment ki az utcákra, hogy harcoljanak az igazukért. Sajnos a nemes cél emberéletet követelt: Millwaukee-ban a rendőrség a tömeg közé lőtt, és kilencen életüket vesztették. Azonban ez még csak a kezdet volt: sortűz, majd később koholt vádak alapján kivégzések következtek. Ezek az események arra ösztönözték az Amerikai Munkásszövetséget és a Párizsban megalakult II. Iniciálét, hogy május elsején emléktüntetéseket rendezzenek, méghozzá nemzetközi szinten. Céljuk az volt, hogy „minden országban egyidejűleg terjesszék a képviseleti szervek elé követelésüket, hogy törvényesen csökkentsék a napi munkaidőt nyolc órára." Az együttes fellépés 1890-ben valósult meg. Magyarországon is ekkor emlékeztek meg először május elsejéről.
A gyökerek az ókorból erednek
Sokakban felmerül a kérdés, hogy mégis hogy jön a munka ünnepéhez a májusfa állítás, a majális, a felvonulások. E nap gyökerei sokkal korábbra, a pogány Európa múltjába nyúlnak vissza. Méghozzá egészen az ókorig, ugyanis ezen a napon az istenek tiszteletére rendeztek ünnepséget. Elsősorban Maia istennő tiszteletére szóltak a mulatságok, aki a május hónap névadója, és egyben a termékenység és bujaság szimbóluma volt. De tiszteletüket adták Flórának, a virágzó ifjúság és a tavasz istennőjének is. Már a kelták is ünnepelték
A kelta kultúrában a tűz napját ünnepelték május elsején. A parasztok fáklyákkal vonultak fel a dombokra, ahonnan tüzes kerekeket löktek a szántóföldekre. Úgy hitték, hogy ezzel elűzik a betegségeket okozó gonosz szellemeket és boszorkányokat.
Május elseje több mint egy piros betűs ünnep a naptárban. Megemlékezünk a munkássztrájkok mártírjairól, és emellett ünnepeljük a tavasz, a természet újjászületését. Habár ma már nem a népi hagyományoknak megfelelően ünnepelünk, ez a nap alkalmas arra, hogy a család legalább kimozduljon egy kicsit a szabadba.
AJÁNLOM AZ OLDALT
